FRISS BEJELENTÉS! A nyugdíj szinte teljesen megszűnik, helyette érkezik júliustól a kötelező szülőtartás! Itt vannak a pontos részletek:

FRISS BEJELENTÉS! A nyugdíj szinte teljesen megszűnik, helyette érkezik júliustól a kötelező szülőtartás! Itt vannak a pontos részletek:


Mindenki köteles a eltartani nem csak a gyerekeit, hanem a szüleit is. Ha valaki nem teszi, a szülők, de akár a nyugdíjas otthon, vagy kórház is perelheti és behajthatja a pénzt. Farkas András nyugdíjszakértő szerint a teljesen fenntarthatatlanná váló nyugdíjrendszer miatt tolja át az idős szülők eltartásának anyagi felelősséget az állam a családokra, írja a forbes.hu

A nyugdijguruval készített egyoldalas interjú a magazin júniusi számában jelent meg. De sok fontos dolog nem fért bele, íme a teljes verzió.

Az, hogy idén júliustól a gyerekek már nemcsak az alaptörvény, hanem a polgári törvénykönyv konkrét rendelkezése szerint is kötelesek eltartani szüleiket, és például egy nyugdíjasotthon vagy kórházi elfekvő behajthatja az idős lakók gyerekeitől és unokáitól a költségeit, összefüggésben áll a nyugdíjrendszer roskadozásával?

Szerintem egyértelműen igen.

Mert mikor omlana ránk a nyugdíjrendszer, ha nem nyúlnánk hozzá?

Valamikor 2030 körül biztosan jön egy sokk. Addigra közel 200 ezerrel több nyugdíjas és egymillióval kevesebb járulékfizető lesz, mint ma. Az igazi nagy megreccsenés tíz évvel később jönne, amikor elmegy nyugdíjba az utolsó népes korosztály. És ez még simán a demográfiai adatokból kiszámolható, nincs benne a kivándorlás hatása.

Márpedig az se csekély. Hivatalosan 370 ezren vannak a külföldön dolgozók, de láttam becslést 600 ezerről, folyosói pletyka szintjén pedig 840 ezerről beszélnek. Az egyik Facebook-posztommal megcéloztam a Londonban és környékén dolgozó 25 és 45 közötti magyarokat, és 72 ezer embert dobott ki. Ők tehát csak azok, akik facebookoznak. A kint dolgozók nem fizetnek itthon járulékot, és egyre többen vannak, márpedig a mai rendszerben az aktív járulékfizetőktől érkező pénzekből fedezzük a nyugdíjakat. Nem kell ahhoz matematikai PhD, hogy tudjuk, a rendszer teljesen fenntarthatatlan.

Mikor kell tehát valamit lépnie az államnak?

Nyilván minél hamarabb, de csak az egészségügy után, mert az hamarabb ránk dől. Az egészségügyben nemcsak az amortizáció és a tízezer kivándorolt orvos a gond, de már szakápoló sincsen.

Mi történik, ha nem nyúlnak hozzá a nyugdíjrendszerhez? Mennyit bír majd kifizetni 2030 táján?

Kivándorlás nélkül számolva, a 80–85 százalékos helyettesítési ráta 50 százalékra zuhanhat.

Vagyis a felére esik az első nyugdíj összege az utolsó fizetéshez képest.

Igen, mai nyugdíjaknak is nagyjából a kétharmada lesz csak.

Mit léphet az állam?

Nyilván a legegyszerűbb a korhatáremelés. Ha ezt nem tették volna meg a Ratkó-nemzedék esetében, már bedőlt volna a rendszer. A fiatalabb korosztályoknak további emelésre kell számítaniuk.

Mennyire kellene emelni a korhatárt ahhoz, hogy a helyettesítési ráta ne csökkenjen érdemben?

Erre nincs konkrét friss számításom, de biztos, hogy legalább 70-ig.

És várhatóan meddig élnek a nyugdíjba menők?

A nők 83, a férfiak 79 éves korukig. A várható élettartam azonban tízévente további két évvel nő.

Ezt simán lenyeli a társadalom?


Nálunk az eddigi korhatáremelések mellett a magánnyugdíjrendszer átalakítása is átment a legkisebb társadalmi elégedetlenség nélkül. Ez egyébként szintén hozzájárul a rendszer mai működőképességéhez azzal, hogy a nyugdíjjárulék teljes összege újra az állami nyugdíjalapba folyik. Az olyan durva, a rendszer fenntarthatóságát szolgáló intézkedések is simán elgurultak, mint a korhatár előtti nyugdíjak, illetve a rokkantnyugdíj megszűntetése, vagy más oldalról a járulékplafon eltörlése.

Németországban bejelentik, hogy 67 év lesz a korhatár, sztrájkol az ország, nálunk semmi. Tehát itt is van még játéktér, csökkentheti az állam tovább a jogosultságokat, szigoríthatja a nők kedvezményes nyugdíjának feltételeit, tovább játszhat az évente kötelező nyugdíjemeléssel is, ami most az előre jelzett inflációhoz van kötve, de nem ügy szigorítani a törvényt, vagy átírni a nyugdíjas fogyasztói kosarat. Egy százalék emelés 30 milliárd forintot jelent.

A szülőtartás tehát azt jelenti, hogy az állam nem bír a feladattal, inkább jó előre átlőcsöli a családokra?

Én állami B tervnek nevezem. Sokkal több rászoruló nyugdíjas lesz már néhány év múlva, ott van a rengeteg minimálbéres és az a 600–800 ezer ember, akinek semmilyen nyugdíjjogosultsága sem lesz, és akiknek ma legfeljebb az időskorúak alig 23 ezer forintos járadéka járhat. Az állam nyilván azt akarja, hogy a rászorultak ne a szociális ellátórendszeréhez forduljanak segítségért, hanem oldja meg a helyzetüket a család. Ezzel utána tudnak nyúlni a külföldön dolgozóknak is, mondván, nem fizetnek itthon járulékot, de legalább tartsák el idős családtagokat.

És még valami. Ha összerakjuk a kirakós játék darabjait, talán nem véletlen, hogy hamarosan 12 ezer ágyat kell átadni az aktív egészségügyi ellátórendszerből a szociálisba, ezek azok, amit a köznyelv elfekvőnek hív. A szociális rendszerben sokkal kisebb az ágyak állami támogatása, nyilván megugranak a költségek, amit valakinek ki kell fizetnie.

Mennyire reális, hogy a szigorítást rögtön alkalmazzák is júliustól?

A családok eleinte nem fogják, mert szégyellik. De például a legtöbb idősellátó otthon állami vagy önkormányzati fenntartású, nekik simán ki lehet adni, hogy hajtsák be a költségeket a gyerekeken. Ha a finanszírozásukhoz szükséges lesz, kénytelenek lehetnek akár perrel behajtani azt, ami most már az új törvény szerint jár.

Milyen további hatások várhatók?

Képtelenség, hogy egy generációra nyomják akár három generáció eltartását, gyerekekét, szülőkét, nagyszülőkét. Ez egyrészt tovább csökkeni a gyerekvállalási kedvet, másrészt az ország elhagyására motivál. Az egyéni nyugdíj-előtakarékosság elkezdése pedig minden eddiginél égetőbb szükségszerűség lesz.

Az alábbi gombok segítségével oszthatod meg a cikket, ha fontosnak találod a mondanivalóját!